Aaliyah 2001. augusztus 25-én repülőszerencsétlenség áldozata lett, 22 és fél éves volt. Alig egy hónappal élte túl harmadik albuma megjelenését, mely, mint címnélkülisége is mutatja, új - komolyabb, érettebb - korszakot hivatott nyitni az ifjú amerikai R&B-énekesnő pályáján, főleg, hogy előző nagylemeze óta öt év telt el.

 Aaliyah Haughton 1979 januárjában született, szokatlan keresztneve szuahéli nyelven annyit tesz: "a legmagasabb rangú". Gyereksztárként kezdte pályáját, 11 évesen már Las Vegasban énekelt nagybátyja feleségével, Gladys Knighttal, a legendás soulénekesnővel, 15 évesen pedig már listavezető dala volt Amerikában, aztán 17 évesen, One In A Million című második albumán R. Kelly zenei bábáskodását egy újonc producerduóra cserélte le: Timbalandről és Missy Elliottról van szó (ez még azelőtt történt, hogy megjelentették volna első saját lemezeiket - de aztán megtették, és megváltoztatták az R&B történelmét, és teszik ezt azóta is, lásd a Miss E... albumot). Aaliyah az elmúlt éveket főleg filmezéssel töltötte, például főszerepelt az Öld meg Rómeót! című gyengécske akció-krimiben, melynek Try Again című betétdala (producer: Timbaland) a legnagyobb nemzetközi sikere lett.

Az új album is egy Timbalanddal készült számmal kezdődik (We Need A Resolution), és akad még további kettő ilyen (az egyik, a I Care 4 You című soulos lassú egyébként Missy-szerzemény!), a többit "névtelen" fiatal tehetségek jegyzik. Ha eddig még nem derült volna ki, Aaliyah nem dalszerző, és ez máris súlyos hátrány az R&B női arisztokráciájába való bejutáshoz, ahol Missy, Lauryn Hill, Erykah Badu (Mama's Gun), Jill Scott (Who is Jill Scott?), Macy Gray (The id), Kelis (Kaleidoscope Wanderland) vagy a Destiny's Child-vezérünője, Beyoncé Knowles (The Writing's On The Wall, Survivor) már ott trónol. A másik az, hogy Aaliyah hangja nincs olyan erős és egyéni, mint a fentebb felsoroltaké (az ő védjegye a finomság), bár lehet, hogy szebb nő, mint bármelyikük (egyébként nem: Erykah Badu e téren is verhetetlen, de még Lauryn Hill is beelőz). Az igazi crossover - fehér popközönség számára is hatásos - slágere is hiányzik még (a Try Again már majdnem az volt), s bár dalai és közreműködői megválasztásában, valamint elegáns és kecses előadásmódjában megnyilvánuló ízlése és tehetsége az átlag fölé emeli, a helyét a panteonban igazából mártíromsága biztosította be.

Képek: